A fellegekig érő hűség

 

Honnan van a hűség különleges kettőssége? Miért vágyunk mindnyájan rá, és miért gondoljuk mégis olyan nehéznek, hogy hűek legyünk másokhoz? Mi a kapcsolat hűség és szeretet között?

 

LÁNC, LAKAT ES REJTELEM

 

Az egyik bank azzal a szlogennel igyekszik ügyfeleit hosszú távú elköteleződésre buzdítani, hogy míg mások a hűségüket kérik, addig ők azt kedvezményekkel is biztosítják. Illusztrációként mindehhez egy lánc és egy lakat képe látható, amely nyilvánvalóan a teherként megélt hűséget hivatott felidézni szemben az általuk kínált, szabadságon és motiváción alapuló hűséggel. Ez a reklám arra a pszichológiai tényre épít, hogy nem szeretjük a merev kötöttségeket, a kívülről ránk erőltetett egy helyben maradást. Sokkal inkább vonz a szabadság érzete és az a gondolat, hogy csak addig szeretnénk kitartani valami, valaki mellett, amíg értelmét látjuk, amíg valóban megéri a dolog. A negatívan értelmezett hűség tehát a rabság mozdulatlanságát, értelmetlenségét és kilátástalanságát idézi fel előttünk, szemben valamiféle dinamikusan változó, meglepetésekkel teli szabad viszonyulással.

 

 

Érdekes módon a helyzet azonban mégsem ilyen egyszerű. Valahogyan nem tudunk ilyen könnyedén megszabadulni a hűség és a rabság gondolatának egymásra vonatkoztatásától. Krakkóban járva láttam egy hidat, amelynek korlátján lakatok százai sorakoznak, kulcs nélkül, „örökre” lezárva. Rajtuk egy-egy szerelmespár neve és egy dátum, sok közülük nemrég került oda. Nyilvánvalóan e szokás az egymásnak esküdött örök hűség látványos kifejezője, és akik ma is a hídra mennek, hogy gyarapítsák a lakatok számát, önként és örömmel teszik ezt. Mégis, e boldogító pillanatban, játékosan ugyan, de a megkötözöttség, leláncoltság gondolatát hívják segítségül annak kifejezésére, hogy hűségesen szeretnének kitartani egymás mellett, történjen bármi is a jövőben. Boldogan válnak tehát a hűség rabjaivá.

 

„A hűség nehéz és könnyű is egyben, félelmetes és ugyanakkor vonzóan ígéretes."

 

 

József Attila: Rejtelmek

 

Szól a szellő, szól a víz,
Elpirulsz, ha megérted,
Szól a szem, és szól a szív,
Folyamodnak Teérted.

 

Rejtelmek, ha zengenek,
Őrt állok, mint mesékbe.
Bebújtattál engemet
Talpig nehéz hűségbe.

 

Én is írom énekem,
Ha már szeretlek Téged,
Tedd könnyűvé énnekem
Ezt a nehéz hűséget.

 

József Attila játékosan komoly verse (Rejtelmek), amely a hűség titokzatos természetrajzát énekli meg mélységeket feltáró könnyedséggel: „Rejtelmek ha zengenek/ őrt állok mint mesékbe’.” Mit is sugallnak e dallamos sorok? Egyes értelmezések szerint talán a mesebeli hőst idézik, a rendíthetetlen ólomkatonát, aki Andersen meséjében hűen őrzi szerelmét, a kis táncosnőt, és aki végül belehal reménytelen szerelmébe; de utalhatnak a pompeji katonára is, akit őrállás közben ért a megsemmisítő lávafolyam.

 

A hűség fogalmához tehát az őr elszánt rendíthetetlensége, a végsőkig való kitartás gondolata társul, egy nagy érték mindenáron való megőrzésének vágya. Ugyanakkor a következő sorban felbukkan a rabsággal való párhuzam: „Bebujtattál engemet / talpig nehéz hűségbe.” Mihez is hasonlítja itt a vers a hűséget? Gondolhatunk itt a hűség nehéz vértjére, ellenségtől óvó páncéljára, de a népdalok idézte „vas”-ra is, a szerelem gúzsba kötő, mégis édes béklyójára.

 

A hűség tehát valamiféle rabság, amelyet nem is teljesen önként vállal az ember, az általa szeretett másik adja rá, öltözteti bele, s így kénytelen viselni mint ruhát vagy bilincset. Választja is a hűség magatartását, de egyben kívülről is kapja, „ráruházzák”, még ha nem is teljesen akarata ellenére.

 

A hűség nehéz, mint egy súlyos öltözet, amelyet állandóan viselni kell. A vers azonban nem áll meg ennél a gondolatnál, hanem ünnepélyes vidámsággal tovább boncolgatja a hűség mibenlétét: „ha már szeretlek téged, / tedd könnyűvé énnekem / ezt a nehéz hűséget.”

 

A nehéz hűség paradox módon mégsem nehéz, lehet könnyedén is viselni, súlya alatt nem kell összetörni, nem kell egy életen keresztül megrokkanva vánszorogni miatta. Vajon mi adja e különös ellentmondás nyitját?

 

A kulcs a két ember viszonyában van, hiszen nem akármilyen béklyó, hanem a szeretet köteléke köti össze kettejüket: „ha már szeretlek téged”. A másik szeretete könnyűvé teheti a hűség rabságra emlékeztető, egyetlen helyzetben való kitartását, elszánt megkötöttségét.

 

A szeretet élménye, magatartása az az értelmező keret, amely által a másik melletti rendületlen kitartás értelmet nyer, szeretet és hűség valamilyen rejtélyes módon összefüggenek.

 

Forrás:

 http://old.asziv.hu/

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Hűség lelakatolva
Mosoly sziget és a szeretet - © 2008 - 2024 - nyugalomsziget.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat