Az EGYSÉGET keressük ne a boldogságot!
"Amikor az ember beleszeret valakibe, akkor tulajdonképpen azon jó és rossz tulajdonságaiba szeret bele, amik a saját származási családjában el vannak nyomva. Ezek a tulajdonságok a rózsaszín ködön át csodálatosnak tűnnek. Ezek köztünk különbségek. Ő ilyen, én meg olyan vagyok. Pont azért vonzódom hozzá, mert az, amilyen ő, belőlem hiányzik. Később azonban ez a tulajdonság elkezd ijeszteni, taszítani, irritálni. A fő gondolat az, hogy a társunk épp azokra a tulajdonságokra tereli a figyelmünket, amelyekben mi magunk nem vagyunk eléggé kidolgozva. Ha ezeket a tulajdonságoktól, értékektől magunkban rettegünk, elutasítjuk, akkor később az ilyen tulajdonságokkal bíró párunkat is el fogjuk utasítani." (Pál Feri atya)
Miközben a szeretet kedvéért elvégezzük az általa "megkövetelt munkát", vagy erőfeszítést, fontos, hogy az egységet keressük, ne pedig a boldogságot!!!!!!
Azoknak akik elindulnak a szeretet útján, azért az átlátszóságért, az élet azon megosztásáért és közösségéért kell küzdeniük, amely a szeretet központja.
Azoknak, akik a szeretetre vágynak, nem szabad állandóan a saját hőmérsékletüket, saját szívdobbanásaikat méricskélni, hogy percnyi pontossággal ellenőrizhessék, mennyire érzik jól magukat, mennyire boldogok.
Ahogy Viktor Frankl oly gyakran figyelmeztet minket, a jólét és a boldogság érzése csak melléktermékként jöhet az ember életébe. Bizonyára ismerős ez a versike:
A boldogság olyan, mint a pillangó,
Minél jobban futsz utána, annál messzebbre repül.
De ha figyelmedet más dolgok felé fordítod,
Jön és lágyan a válladra ül.
Ahhoz, hogy a szeretetben igazán boldogok legyünk, a kommunikációt, az összhangot és egységet kell AKARNUNK!
Forrás: John Powell: A tartós szeretet titka